A földtudományi természetvédelmi alapfogalmakat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) és a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet (R) értelmezésében mutatjuk be.

• Alapszelvény (földtani alapszelvény): olyan természetes vagy mesterséges kőzetfeltárás, ami valamilyen kőzetrétegtani egység, időrétegtani egység, vagy más földtani jelenség szakirodalomban feldolgozott, a földtani alapszelvények meghatározásáért felelős földtudományi szakmai fórum által kijelölt és számontartott típusos előfordulási helye, etalonja, amihez más területek földtani képződményeit viszonyítani lehet azok tudományos megítélése érdekében. megjegyzés
• Általános védelem: a Tvt. ben a táj, a vadon élő élővilág, az élőhelyek, és a földtani értékek megóvására szolgáló általános előírások.
• Ásvány: a földkéreg jellemző kémiai összetételű, jól definiált rendezettséggel, vagy rendezetlenséggel jellemezhető belső szerkezetű, szilárd halmazállapotú, természetes eredetű alkotórészei, amelyek földtani folyamatokban, az azokra jellemző hőmérséklet, nyomás és elemkoncentráció viszonyok között keletkeztek.
• Felderítő gyűjtés: szakmai közintézmények vagy egyéb, engedéllyel rendelkezők által, egyszerű kézi eszközökkel végzett, a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett olyan jellegű tevékenység, amely már védett természeti területek földtani alapszelvényként vagy képződményként nem elkülönített részén új előfordulási helyek megtalálására, ezen keresztül újabb előfordulási helyek részterületté nyilvánításának megalapozására irányul vagy irányulhat. Megjegyzés: az egyes védett természeti területek kezelési tervében lehet megadni ennek a lehetőségét.
• Feltárás: a földtani alapszelvények és földtani képződmények természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti előfordulási helye.
• Fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit.
• Fokozottan védett természeti terület: a belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleménye figyelembe vételével kiadott engedélye szükséges. Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, illetve a Tvt.-ben meghatározott tevékenység végezhető.
• Földtani képződmény: kőzetféleség, rétegtani egység, tektonikai elem, felszínforma, vagy más, a feltárásban megjelenő földtani, felszínalaktani jelenség. megjegyzés
• Geopark: a geoparkok világszerte alulról jövő kezdeményezésként létrejött szerveződések, amelyek a földtudományi természeti értékek bemutatása, hasznosítása révén jelentős tájvédelmi, valamint terület- és településfejlesztési szereppel is rendelkeznek.
• Gyűjtés: ásványok, kőzetek és ősmaradványok nem kereskedelmi célú, korlátozott mennyiségű begyűjtése érdekében, egyszerű kézi eszközökkel végzett tevékenység.
• Kezelési terv: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá – egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó – korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg. A Rendelet alapján lehetőség van az egyes természeti emlékek vonatkozásában az általános kezelésen túl egyedi kezelési előírásokat is kihirdetni.
• Kiemelt védelem: a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából, kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében az arra érdemes objektumokra, élőlényekre és területekre kinyilvánított védelem. Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. A kiemelt védelem lehet „ex lege” és területi jellegű..
• Kutatás: védett természeti területeken a földtudományi ismeretek bővülését szolgáló, a természetvédelmi hatóság engedélyével történő, földtani alapszelvények esetében a kijelölésüket végző földtudományi szakmai fórummal is egyeztetett tevékenység, amely a felszín vagy a feltárás számottevő mértékű megbontásával, a terület jelentősebb zavarásával jár. Megjegyzés: a Rendelet szerinti kutatás tehát nem azonos a Bányászati törvény, vagy más szakági jogszabályok által definiált kutatással.
• Lelőhely: azok a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti előfordulási helyek, ahol valamely ásvány vagy ősmaradvány jellemző módon, rendszeresen előkerül; vagy előkerülésére megalapozottan számítani lehet.
• Natura 2000 terület: európai közösségi jelentőségű, de a Tvt. szerint védett természetvi területnek nem minősülő különleges természetmegőrzési, és madárvédelmi terület. A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé, illetve az Európai Unió hagyja jóvá. Az e területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. Megjegyzés:  ennek értelmében pl. a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő tevékenység korlátozás nélkül folytatható; míg tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, amely a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. Amennyiben a tervezett tevékenységnek jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. Ugyanakkor a  Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges pl. a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény, valamint technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
• Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. Megjegyzés: nem védett természeti terület kategória (de magába foglalhat ilyen részeket is), hanem alulról jövő, alapvetően térség- és településfejlesztési célból létesülő társadalmi kezdeményezés, A megfelelő feltételek teljesülése esetén a Miniszter hozzájárulhat az „államilag elismert” Natúrpark cím viseléséhez.
• Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.
• Országos gyűjtőszervezet: olyan, ásvány és/vagy ősmaradvány-gyűjtőket tömörítő társadalmi szervezet, amelyik tagságának nagysága, az egész országra kiterjedő szervezettsége és szakmai tevékenysége, valamint szakmai elismertsége révén alkalmas arra, hogy reprezentatív szervezetként a természetvédelmi szervekkel fenntartott együttműködésben az amatőr gyűjtők érdekeit képviselje.
• Ősmaradvány: minden olyan fajba tartozó élőlény maradványa és életnyoma, amely ma már nem része a földi ökoszisztémának (kihalt); vagy a jelenleg is élő faj egyedének maradványa, ha kihalt természetes biológiai együttesben fordul elő.
• Összeszedés: ásvány-, ősmaradvány- és kőzetpéldányokra irányuló, segédeszköz nélkül folytatott tevékenység.
• Próbagyűjtés: szakmai közintézmények vagy egyéb, engedéllyel rendelkezők által egy későbbi földtudományi célú kutatás tudományos megalapozása, megtervezése érdekében, kézi eszközökkel végrehajtott, a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett tevékenység.
• Szakmai közintézmény: alaptevékenységként földtudományi tárgyú szakmai kutatással, oktatással, ismeretterjesztéssel, értékmegőrzéssel foglalkozó a) állami vagy önkormányzati fenntartású kutatóhely, oktatási intézmény, múzeum; b) köztestület; vagy c) egyesület.
• Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő védett természeti területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.
• Természeti érték: a természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más – e törvényben meghatározott –, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. Megjegyzés: az egyetlen „ex lege” védett, élettelen természeti érték a barlang.
• Természeti terület: valamennyi olyan, nem feltétlenül védett földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.
• Természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.
• Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Megjegyzés: a védett természeti terület egyik típusa. Földtudományi természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos, mert ebben a kategóriában védhetőek önállóan a földtani alapszelvények, a földtani képződmények, az ásvány- és ősmaradvány lelőhelyek (valamint a források, víznyelők, földvárak és kunhalmok).
• Természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás): olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon.
• Természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
• Természetvédelmi bírság: aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
• Természetvédelmi őrszolgálat: a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott személyek a nemzeti park igazgatóságok szervezetében.
• Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő védett természeti területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.
• Védett (kiemelten védett) lelőhely: olyan ásvány és/vagy ősmaradvány-lelőhely, ahol az előkerülő leletek helyszíni megőrzési és bemutatási, tudományos kutatási, vagy egyéb szempontból kiemelkedően jelentősek, és ezért a lelőhely tartós megmaradása és közcélú megőrzése érdekében megkülönböztetett természetvédelmi intézkedések indokoltak
• Védett természeti érték (természetvédelmi érték): a természetvédelmi vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.
• Védett természeti terület: a természetvédelmi törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. Megjegyzés: típusai a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék. Nem tévesztendő össze a „természetvédelmi területtel”, ami ennek csak az egyik típusa. Felsorolásuk megtalálható a természetvédelem hivatalos honlapján: www.termeszetvedelem.hu.